Biztos feltűnt már, milyen máshogy reagálnak a nők ugyanarra a szövegre. Három reprezentációs rendszer dönti el, hogyan kommunikál és hogyan reagál valaki.
Biztos feltűnt már, milyen máshogy reagálnak a nők ugyanarra a szövegre? Valójában háromféle „reprezentációs rendszer” van, és ez határozza meg, hogyan kommunikál és hogyan reagál valaki.
Mindannyiunkban van egy uralkodó rendszer, de kevesen tudják megkülönböztetni őket. Egy nőnél magától értetődik: ha megtanulod kiszúrni, hogyan működik, igazíthatod a nyelvhasználatod, és egészen közel maradhatsz a gondolataihoz, ettől leszel egyedi a szemében.
A vizuális nő
Amikor beszélsz hozzá, képeket kell gyártania a fejében, látnia kell, amit mondasz.
A vizuális lány tehát a kép teljes szókincsét használja. Nagyon érzékeny a külsőre, a „szépre”, szereti, ha ránéznek. Egy beszélgetésben jobban figyeli a mozdulataidat és a mimikádat, mint annak pontos tartalmát, amit mesélsz.
A vizuális nyelve: „látom… olyan, mintha… hasonlít arra… tiszta… nem éles… első pillantásra… nyilvánvalóan… szemléltetni… illúzió… cél… láthatóan…”
Hogyan beszélj hozzá:
- Használj hasonlatokat, képi metaforákat.
„A főnököm Bruce Willisre hasonlít, a lakásom buddhista zen templomként van berendezve stb.” - Amint mesélsz valamit, adj példát.
„Festek, kicsit Van Gogh stílusában, tudod, a csendéletei, hát pont úgy…” - Adj konkrét részleteket a formákról, a színekről, a textúrákról.
- Figyelj a stílusodra, mert megjegyzi, hogyan vagy felöltözve, milyenek a mozdulataid stb.
Kerüld
- Túl gyorsan beszélni, ötleteket egymásra dobálni, mielőtt képet tudna tenni arra, amit mesélsz.
- Csak az elméletben maradni, példák nélkül.
A kinesztetikus nyelve: „józan ész… kontakt… van orra hozzá… két lábbal a földön… érezni… meleg… nehéz… érzelem… átérezni”
Hogyan beszélj hozzá :
- Valahányszor mesélsz neki valamit, ne elégedj meg a helyszín és a cselekmény részletes leírásával. Állj bele a jelenetbe, írd le, ahogy te éled át az emléket.
- Amikor ő beszél, tegyél fel neki sok kérdést.
- „És akkor mit csináltál?… hogyan reagáltál?… mit mondtál neki?…”
Kerüld:
- Még inkább, mint a vizuálisnál: ha minden példa és részlet nélkül beszélsz hozzá, a kinesztetikus egyszerűen képtelen követni.
Az auditív
Akárcsak a vizuális, az auditív is egy érzék köré rendeződik: a hallás köré. Másképp: amit mondasz neki, szó marad. Az auditív ember szeret fejből tanulni, gyakran magában beszél, és nagyon elvont az elméje. Sokat gondolkodik, és ha érdekli a téma, remekül tud koncentrálni. Az auditív nehezen kapja el a nonverbális jeleket, és nehezen érti a félmondatokat, tisztán kell hallania a dolgokat: „ez arra emlékeztet… emlékszem… ezt már hallottam valahol… ezt már mondtad… természetesen… hegyezni a fület… beszélni… mondani… hallgatni”
Hogyan beszélj hozzá:
- Beszélj sokat, mert mindent elraktároz, amit mondasz neki.
- Figyeld a reakcióit, tesztelj témákat, és hamar látni fogod, mi érdekli.
- Szólítsd meg a memóriáját: „emlékszel, meséltem neked…”
- Dicsérd meg, mondd el, mit gondolsz róla.
- Általános szabály: csinálj mindent, amit egy vizuálissal nem szabad.
Kerüld:
- Túl sok példát adni, mert nem kell elképzelnie, amit mondasz.
- Mindent a külsőre tenni: az auditív abból alkot véleményt rólad, amit hall, nem abból, amit lát.
- Általános szabály: ne csináld azt, amit egy vizuálissal kellene.
Összefoglalónak vegyünk egy konkrét példát. Azt mondod: „Tegnap este tizenegykor értem haza a hétvégéről, esőben.” Az auditív a mondatot úgy hallja, ahogy van. A vizuális lát téged, ahogy tizenegykor megérkezel, csuromvizesen. A kinesztetikus elképzel, ahogy gyalogolsz, ázottan, hallja kint az eső zaját, látja, ahogy kinyitod az ajtót, és ahogy az órán tizenegyet látsz…
Először nyugodtan próbáld ki ezeket a módszereket a barátaidon és a családodon. Egy kis figyelemmel szembeszökően meglátod, ki melyik gondolkodásmódhoz tartozik.
Ezekből a támpontokból szinte tévedhetetlenül besorolhatsz minden lányt a három kategória egyikébe. Onnantól rajtad múlik, hogy kihasználd ezt az előnyt, és pontosan tudd, hogyan beszélj hozzá, és betalálj.